Máréfalva a történelmi Udvarhelyszék Farcádi járásához, ma Hargita megye Fenyéd községéhez tartozó falu. A Keleti-Kárpátoktól nyugatra, a Hargita-hegység és az Erdélyi-medence találkozásánál, a vulkáni plató szélén helyezkedik el, a 13A országút mentén,a Székelyudvarhely-Csíkszereda közti útszakaszon 3,3 km hosszúságban nyújtózkodik. Fenyédtől, a községközponttól 4 km, Székelyudvarhelytől 9km, Csíkszeredától 43 km távolságra fekszik. Autóbusszal mindkét irányból megközelíthető. Román elnevezése: Satu Mare (judetul Harghita).
Az 1992 évi népszámlálás adatai szerint összlakossága 2017 fő ( 2 román, 2014 magyar, 1 egyéb nemzetiségű). A cigányok létszáma megközelíti a 400-at. Ezek egyértelműen magyar nemzetiségűeknek vallják magukat. Felekezeti megoszlás szerint 1978 római katolikus, 2 ortodox, 31 református, 2 unitárius, 4 egyéb. A falu őshonos lakói magyar nemzetiségű székelyek, ősidők óta római katolikusok.
Máréfalva lakosainak száma a 20. sz. folyamán folyamatos növekedést mutatott 1977 és 1992 között a népességgyarapodás mértéke 9,4 % volt. A szakiskolát végzett falusi gyermekek az iskola elvégzése után azonnal munkahelyi besorolást kaptak Székelyudvarhely új gyáraiban. Városi munkahelyére ingázhatott, ezért nem volt jellemző az elvándorlás.
A 2002. évi népszámlálás adatai, 1992-höz képest, jelentős lakossági csökkenést mutatnak. 2002-ben az összlakosság 1962 fő. Ebből 1 román, 1391 magyar, 570 magyar cigány. Nő 910, férfi 1052. Életkori megoszlás alapján: 0-18 évig 514 személy, 19-35 évig 530, 36-60 évig 509, 60 év felett 409 személy. A lakosság több mint 50 %-a 30 év alatti korosztályú. Az elöregedés tehát nem jellemző.
1998 és 2002 közötti születések száma 136, az elhalálozás 92. A természetes szaporulat 44 főre tehető. Ugyanebben az időszakban a népességmozgás sem volt jellemző, hiszen a faluban 16 személy telepedett le, 13 személy távozott el. Akkor mivel magyarázható a 2002-es népszámlálási eredmény? 70-75 személynek az állandó lakhelye nem Máréfalva, ezek nem vétettek statisztikába. Kettős állampolgársággal, avagy munkavállalási engedéllyel Magyarországon tartózkodnak. Ez a magyarázata a lakosság csökkenésnek.
A foglalkozás terén a kisparaszti gazdálkodás és a városi munkahelyre való ingázás kiegészíti egymást. A falunak 443 ha szántója, 452 ha legelője, 737 ha kaszálója, 587 ha közbirtokossági erdeje van, igényt tart még 450 ha magán erdőre. A falu 607 gazdaságot számlál, 90 családnak nincs mezőgazdasági területe. A gazdaságokhoz tartoznak a Fenyéd vize mentén, a falutól 6 km távolságra található üdülőtelep tulajdonosai is. 80 hétvégi ház található itt. Tulajdonosaik, többségükben udvarhelyiek, de vannak köztük máréfalviak is.
A lakosság szociális helyzetét az alábbi adatok szemléltetik: A 607 gazdaságból 332 gazdálkodó család, 774 személynek van munkahelye. Munkanélküli segélyt kap 25 személy, 174 munkanélküli már nem kapja a segélyt, 6 személy hátrányos helyzetű, 402 személy kap nyugdíjat: állami nyugdíj 315, veterán nyugdíj 48, mezőgazdasági nyugdíj 45, munkaszolgálatos nyugdíj. 85 személy semmiféle nyugdíjat sem kap. 200 család viszonylag alacsony jövedelemből él. 33 család kap szociális segélyt, gyermekpénzt 315 családnak folyósítanak.
A több mint 1000 ha legelő és kaszáló terület kedvező feltételt teremt az állattartáshoz. Jelentős az állatállomány, bár csökkent az előző évekhez képest. 2003-ban a községi nyilvántartás szerint az alábbi képet mutatja: szarvasmarha 597, disznó 737, juh 876, ló 353, kecske 115, baromfi 3000, méh 22 család.
A helyi ipari egységek: két fafeldolgozó vállalat. Ezek több mint 50 személy számára biztosítanak munkahelyet. Továbbá működik még 4 kisebb vállalat, 4 családi, 4 független vállalkozás, 15 kereskedelmi egység.
A gazdák jelentős hányada állati igaerővel műveli a földjét, bár 20 traktort, 29 haszonjárművet, 129 személyautót tartanak nyilván a hivatalban.
A kézműves réteg ácsokból, kőművesekből, asztalosokból, kovácsból, szabóból áll.
Új foglalkozásként, jövedelem kiegészítés céljából a turisztikai vendéglátás honosodott meg az utóbbi években. 29 vendégfogadó családnak van a Turisztikai Minisztérium által kiállított működési engedélye. Ez az iparág fejlődő tendenciát mutat. A településfejlődést kívánja szolgálni a PHARE program keretében nyújtott nyugat-európai támogatás, amit a művelődési ház tetőterének beépítésére használtak fel, a szállodai szobák a turizmus fellendítését szolgálják. A szálloda a Kapuszálló nevet fogja viselni.
Infrastrukturája jelentős fejlődésen ment át az utóbbi évtizedben. 1994-től gázvezetéke van a falunak. 320 családi házhoz és a közintézményekhez be van kötve. Digitális központra szerelt telefonhálózata van, több utcai köztelefonnal, 120 lakásnak van saját telefonja. Postai szolgálat működik a faluban. Vízvezeték hálózata jelenleg 5 km-re tehető. Több mint 10 víztársulat építette ki, medencékbe fogták a határban található forrásokat, a víz szabad eséssel jut be a lakásokba. Ez a vízellátás nem megbízható, az időjárás függvénye. A jövőkép viszont biztatóbb. Hargita Megye Tanácsa vidékfejlesztő programjában a SAPART program támogatásával biztosítja ebben a régióban a vezetékes vízellátást. A munkálatok előre haladott fázisban vannak, 2003 őszén elindulhat. A leendő szálloda vízellátását is ekkor lehet biztosítani.
A faluban van orvosi rendelő, egy családorvos és egy asszisztens végzi a betegellátást.
Közlekedési lehetőségek: közszállítás autóbusz járatokkal, naponta 8 –8 járat Csíkszereda illetve Székelyudvarhely irányába. Vasútja nincs. Legközelebbi vasútállomás Székelyudvarhelyen érhető el.
1998-ban megalakult egy gyermek-táncegyüttes Forogvirág néven. Azóta sok sikert arattak a táncosok, hazai és külföldi meghívásoknak tettek eleget. A VIII. osztály elvégzésével sokan kinőttek a csoportból, más együttesekben szívesen fogadott táncosok, helyüket az új nemzedék foglalja el. Az Életfa Egyesület felkérésére gyakran fellépnek a turistacsoportok szórakoztatására.

Hagyományos rendezvények a faluban:

• Karácsonykor az egyház pásztorjáték betanításával közös élménnyé teszi a karácsonyestét.
• ősszel az ifjúság megszervezi a szüreti mulatságot, aminek látványos műsora a szüreti tánc /néptánc-bemutató/ és a lovas felvonulás itthon és a szomszédfalvakban.
• A Forogvirág- együttes megszervezi a saját szüreti bálját, a felvonulás sem marad el.
• Hagyományosan az iskola munkaközössége szervezi a szülők részére a kosaras farsangi bált, meghitt, vidám hangulat jellemzi ezeket a mulatságokat.
• Az iskolások számára elmaradhatatlan a Kati-bál az advent beállta előtt, valamint a farsangi színes karnevál.
• Hagyománnyá nőtte ki magát a korosztály-találkozó. A 40 évesek szombati napon tartják, iskolai találkozóval kezdik, majd közös szentmisén vesznek részt. Az 50 évesek vasárnapi ünnepi szentmisén találkoznak, a temetőben elhunyt kortársaikra emlékeznek. Természetesen mindkét korosztály közös ünnepi ebéddel, mulatsággal fejezi be a találkozót.

Máréfalvának magyarországi testvértelepülése a Baranya megyei Magyaregregy. A kapcsolat 1994-ben jött létre. Magyaregregy határában látható a középkori lovagvár, Máré várának romja, .Máréfalva határában Máré várának , a megfigyelő őrállomásnak régészeti lelete. A partner választás alapja ebben keresendő. A névadó mindkét esetben Máré vitéz, a korai keletű személynév. Nemzetiségi összetartozásunk bizonysága!