KAPUVéDELEM   MáRéFALVáN

A székelykapuk a Székelyföld kulturális örökségének részét képezik, hozzátartoznak a települések építészeti arculatához, népi építészeti együttesnek, épített örökségének tekintendők.
Máréfalván a 25 műemlékkapuért felelősséggel tartozunk. Bár egyéni tulajdonban vannak, közösségi értéket képviselnek. Megőrzésük csak úgy lehetséges, ha a kapuvédelemet közösségi érdekké tesszük.
Az értékmentést a helyi Kőlik Hagymányőrző Művelődési Egyesület vállalta fel. Távlati programot dolgoztunk ki annak érdekében, hogy a székelykaput – a vidék, a falu jellegzetes szimbólumát – a figyelem középontjába helyezzük, elsősőorban itthon, de a világ előtt is. Ilyen elgondolásból született a Művelődési Otthon homlokzatának kapuelemekből formált díszitése, a Szabadtéri Kapumúzeum első kapujának felállítása, a legrégebbi műemlékkapu renoválása, a Székelykapuk Napja rendezvény.
A Székelykapuk napján tartott tanácskozáson Hargita megyei néprajzosok, muzeológusok, kapufaragók részvételével ún. Kapu-fórum jött létre, amelyik szeretné felvállalni az Udvarhely vidéki falvak öreg kapuinak egységes adatlapok alapján való feltérképezését és számítógépes feldolgozását. Programunknak ez a része természetesen csak pályázati támogatással valósítható meg.
Tervünk szerint az évenként tartandó népművészeti tanácskozás segítené a magukra maradt kapufaragókat munkájukban. Segítené a kapufaragó népművészet továbbéltetését a legszebb eredeti motívumok továbbfaragását, esetleg továbbfejlesztését.

" A faragott kapuk az életbe, a jelen felé irányítanak bennünket; székelyföldi városokba és falvakba, ahol metaforikus, ősi jelekkel és feliratokkal múlt, jelen,és jövő hármas dimenziójában beszélnek egy emberi közösség élni akarásáról.
Élni – és nem akárhogyan!
Hanem -a sajátosság méltósága szerint – önmagunk megtartó hagyományában." (Sütő András: Az élet és halál kapui)