SzéKELyKAPUK
NAPJA
A Kőlik Hagyományőrző Művelődési
Egyesület 1998. évi
közgyűlésén a tagság elfogadta Kovács Piroska előterjesztését, miszerint
indítsanak egy rövid távú helyi és egy hossző távú regionális programot, aminek
célja a vidékre, a falura jellemző népművészeti értéket, a népi fafaragás
remekét, a galmbdúcos székelykaput a figyelem középpontjába állítani. Ehhez
kapcsolodó tevékenységek sorozatát alakítani ki, amelyek megváltoztatják a vidék,
a falu közösségének, az öreg kapuk tulajdosainak a kapuhoz való viszonyulását.
A program elinditását jelentette az 1999 Pünkösd ünnepére szervezett Székelykapuk Napja rendezvény. Ez alkalommal a Polgármesteri Hivatal képviselői, az Egyesület vezetői a székelykapuk gazdáival a kapuk népművészeti értékéről, a műemlék kapuk védelméről beszélgettek. Hagyományt teremtve, pünküsd hétfőjén került sor a népművészeti tanácskozásra. A meghívott vendégek megtekinthették a kapuvédelem tárgyi bizonyítékait: az 1858-ban készült, erre az alkalomra renovált műemlékkaput és a szabadtéri múzeumban felállított kaput, amit gazdája lebontott, pusztulásra ítélt. 
2000 június 12-én másodszor is sor került a Székelykapuk Napja rendezvényre. A népművészeti konferencia mellett a napnak két kemelekedő eseménye volt: Kovács Piroska Székelykapuk Máréfalván című könyvének bemutatója és a Millenium emlékére állított hagyományos székelykapu felavatása. A kapuállító falu ezzel tisztelgett a jeles ezredforduló előtt: A Kapuk Napja 2003-ban
SAJTóVISSZHANGOK
Hargita Népe 2001. jún. 5. Székelykapuk Napja Máréfalván Székelykapuk Máréfalván A Litea és a Budapesti Székelykör közös rendezvényén a Magyarországon élô székelyek mellett a határokon túliak is szép számmal képviseltették magukat. Ugyanis Budapesten mutatták be Kovács Piroska, Székelykapuk Máréfalván című könyvét, október 13-án, a Litea Könyvesszalonban. A marosvásárhelyi Mentor Kiadó gondozásában megjelent kötetet Forrai Ibolya muzeológus, néprajz-szakértô méltatta. Elmondta: ma már a székelykapu a nemzeti identitásunkat jelképezi a millenniumi néprajzi kiállításon is. Az eddigi néprajzi írásokban leginkább az hiányolható, hogy a szerzôk nem szólaltatták meg az embert- a díszkapu ezermesterét és annak gazdáját. Kovács Piroska nemcsak inventáriumot készít a magyar kapukról, díszítései, motívumai mellett az Embert is bemutatja. Az olvasás során megismerhetjük a máréfalvi családokat, valamint a múlt századi vidéket, annak lakóit is. A 150 székelykapu rajzát a szerzô készítette el és Bálint Zsigmond fekete-fehér fényképeivel egészítette ki. Apró, de fontos jelenségekre hívja fel a figyelmet, amit korábban nem emlegettek a néprajzkutatók: a kapukhoz fűzôdô néphiedelmeket is bemutatja. A Székelykapuk Máréfalván című kötet arról is hírt ad, hogyan gondoskodnak a kapukról a Máréfalván élôk. Nemcsak a kapu fogalmával, típusaival ismerkedhetünk meg, hanem választ kapunk arra a kérdésre is, hogy miért jött fel a faragott kapu állításának csillaga? A néprajzi jellegű könyv írója Máréfalva szülötte, aki nyugdíjasként és pedagógusként most is ott tevékenykedik, kedvet teremt a fiataloknak, hogy a hagyományok megôrzésére. - Bár adatközlô munkának szántam - vallja Kovács Piroska -egyúttal emberközelbe is kívántam hozni a kapu gazdáját és az ezermester fafaragót is. A székely ház díszét úgy próbáltam megközelíteni, hogy lássék, ez a tárgy a falu mindennapjainak tartozéka. A kapun belül van az otthon, kívül pedig a nagyvilág? A székelykapu az adott közösség élniakarásáról tanúskodik. Nemcsak turisztikai látványosság, hanem értéket képvisel, amelyet erköl-csi kötelességünk megvédeni. A könyvnek hazafele szóló üzenete is van: ismerjék fel otthon, hogy ezen kapuk az egyetemes magyar kultúra részét képezik. Mert akkor, amikor a Ceausescu féle buldózerpolitikáról, a falvak központosításáról, homogenizációról hallott mindenki, Máréfalván épült a legtöbb székelykapu. Ez nem zárja ki azt, hogy ne épüljenek új kapuk, azoknak is életük, sôt néhány évtized múlva értékük is lesz. Azt gondolnánk, hogy Csergô Bálint összefoglaló kézikönyve a Székelyudvarhely környéki kapukról (1999) megjelenése után nem sokat lehetne már írni errôl a témáról. Kovács Piroska vállalkozását sikerel teljesítette. Nemcsak kapumonográfiát ad a népművészet iránt érdeklôdôk kezébe, hanem a néprajz fehér, foltjait igyekezett feltárni. Szôcs Andrea Enikô Székely kapuk napja Máréfalván pünkösdhétfőn másodízben tartották meg a székely kapuk napját. A kezdeményezés célja a székely kapuk megmentése, átörökítése az utókorra. A délelőtt folyamán Gagyi József csíkszeredai antropológus, költő nyitotta meg a marosvásárhelyi Bálint Zsigmond fotóművész kapukról készült fényképkiállítását, majd Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója beszélt annak a kiadványnak a megjelenéséről, amelyet Kovács Piroska ny. magyartanár, a mentési akció elindítója írt, és amelynek képanyagát éppen Bálint Zsigmond jegyzi. A Máréfalva székely kapui című kötettel a Kriza János Társaság pályázatán tűnt fel a szerző. A könyvet ugyancsak Gagyi József mutatta be a nagyszámú hallgatóságnak. Ezt követően avatták fel a millennium emlékére az óvoda elé emelt új székely kaput. Ezt a még élő, híres helybeli mesterek ácsolták össze: Kovács Lajos, Olasz Sándor, Simon Miklós, motívumait pedig, Kovács Piroska tanárnő irányításával, fiatal faragók vésték ki: Kovács Mózes, Csiki Béla, Szima András, Lukács Sándor, Tamás Mihály, Simon Árpád, Papp Domokos és Papp Csaba. A kapu a múlt század nyolcvanas éveiben, a kapuállítás virágkorában készült festett kapuk forma-, minta- és színvilágának reprodukálása, készítése; és – mint megmódolása is tanúsítja –: egyben nemzedékváltást is jelent a kapuállítók családjában. A délutáni néprajzi konferencián részt vettek a környék faragói, kapukészítői. Jelen volt a kapuállító dinasztia utolsó tagjaként számontartott Dávid Mózes is Fenyédről. Előadást tartott Balogh Ferenc Kolozsvárról és Kolumbán József Zetelakáról. Vita alakult ki a régi kapuk megmentésének, újrafestésének szükségességéről, a használandó festékről, műemlékvédelemről. A rendezvény kapcsolatot teremt a faragók, műemlékvédők és más szakemberek, valamint a gazdák között. (A lapunkat tájékoztató Dávid Balázs mindezekhez csak ennyit tett hozzá: "A könyvről, azt hiszem, azzal mondok a legtöbbet, hogy délután már nem volt kapható.") b.d. Székely kapuk napja Máréfalván Tegnap, pünkösdhétfőjén a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület szervezésében került sor a székely kapuk napja rendezvényre Máréfalván. Miután az egyesület elnöke és a község polgármestere köszöntötte a szépszámmal összegyűlt közönséget, a korondi Firtos testvéregyesület nevében Ambrus Lajos üdvözölte a máréfalvi társaság tagjait. Lőrincz György a Megyei Művelődési Felügyelőség részéről méltányolta azt a kezdeményezést, amelyre immár másodszor kerül sor, s melynek célja a székely kapuk megmentése és átörökítése az utókorra. Gagyi József antropológus megnyitotta Bálint Zsigmond marosvásárhelyi fotóművész kapukról készült kiállítását, mintegy előzményeként e rendezvény fénypontjának számító könyvbemutató előtt. Ugyanis a kapumentési akció mindenese, Kovács Piroska nyugalmazott tanárnő könyve Máréfalva székely kapui címmel ez alkalomra jelent meg, s fotóit épp a már említett fotóművész készítette. Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó igazgatója az általuk felvállalt kiadvány előzményeiről beszélt, majd Gagyi József mutatta be azt a könyvet, amely a Kriza János Néprajzi Társaság (pályázatukra küldte be kéziratát a szerző) könyvtára sorozatban jelent meg, s mely már Magyarországon is nagy sikernek örvend. Ezt követően felavatták a millennium emlékére az óvoda elé emelt székely kaput, melyet a még élő, híres máréfalvi mesterek ácsoltak össze, s motívumait kilenc fiatal fafaragó véste ki. A délután folyamán néprajzi tanácskozáson vehettek részt az érdekeltek. Kristó Tibor Székely kapuk napja Máréfalván Máréfalván rendezték meg tegnap a megyénkben mindmáig egyedi fórumot, a székely kapuk napját. Már előzetesen, pünkösd vasárnapján igen tanulságos tanácskozást tartottak a műemlékkapuk és a faragott székely kapuk gazdáival, melyet a kisiskolások néprajzi vetélkedője követett. A hétfői fórumot Szász Gábor polgármester nyitotta meg, őt követően a székely kapuk szerelmese és megmentésüknek fáradhatatlan ügynöke, Kovács Piroska tanárnő szólt az egybegyűltekhez, hangsúlyozva, hogy e mozgalmat a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület vállalta fel, és az ügynek sikerült immár igazi támogatókat (köztük vállalkozókat is) megnyerni. A Megyei Művelődési Felügyelőség, a Műemlékvédők Társasága, s nem utolsósorban Fenyéd község önkormányzata is érdekelt abban, hogy: az Isten segedelméből épült remekeinket, – ahogy azt a jelen lévő Kardalus János néprajzos hangsúlyozta – átmenthessük az utókorra, hiszen nem vagyunk annyira gazdagok, hogy lemondhassunk eme tárgyi örökségünkről. Mihály Zita muzeológus igen tanulságos dolgozatot terjesztett elő a „székely ember fába vésett okleveléről", a kötött, galambdúcos kapuink védelmének fontosságáról, őt követően a rendezvény mindenese, Kovács Piroska tanárnő figyelemfelkeltő tanulmányában, a máréfalvi kapuk múltjáról és jelenéről értekezett. Talán soha nem találkozott ennyi kapufaragó (13) egyetlen rendezvényen sem. Véleménynyilvánításban sem szűkölködtek. Az előadások szüneteiben A máréfalvi székely kapuk motívumkincse rajzkiállítást, valamint a Nyírő József Általános Iskola bútorfestő szakköröseinek előtanulmányait tekinthették meg az érdeklődők. A szimpózium művészi műsorral zárult. A helyi kultúrotthonban telt ház előtt a máréfalvi iskola tanulói Nyírő József: Júlia szép leány balladafeldolgozását mutatták be és néptáncokat adtak elő. Kristó Tibor |
