A falu kialakulásának, korai fejlődésének története ismeretlen. Nevét először egy l566–ban kelt oklevél említi, a II. János hadában híven szolgáló udvarhely széki főemberek és lófők névsorában. Noha az első írásos emlék viszonylag késői, a hajdani Máré várának régészeti leletei valamint a Kőlik nevű védbarlang bizonyság arra, hogy sokkal korábban élt itt őshonos lakosság. Az oklevelek adatai szerint Máréfalva a 16. sz második felében, a 17. sz. elején Udvarhely szék jelentős települései közé tartozott. 1567-ben készült portajegyzékben 19 kapuval szerepelt, 1602-ben 26 családfőt jegyeztek, 1614-. évi székely lustra 47 családfő nevét tartalmazza. Ebben az időben az udvarhely széki falu jellegű települések közt az átlagosnál népesebb falunak számított.

Római katolikus plébániája régi. Erre utal az udvarhelyi főesperesség egy 1630-ban kelt jelentése: Máréfalva habet licentiatum Petru Deák /licentiatus = házas pap/. Egy más egyházi dokumentáció szerint 1645-ben már saját temploma volt: „Rákóczi György alatt alapították, amint azt a régi szentegyház tornyának kövére vésett neve bizonyítja. Ez" a nem annyira templom, mint kápolna" Botos dűlőben állt. A ma is álló temploma l772-ben épült, l783-ban Szent Imre tiszteletére szentelték fel. Mai állapotát az l908. évi bővítés során nyerte. Egyházi anyakönyvelése l721-ben indult Általánosan elfogadott elv, hogy a legtöbb falusi iskola egyidős a plébániával, Máréfalván csak 1721-ből való az első írásos bizonyíték „a Máréfalvi Mesternek rendeltetett /…/ szénarétekről és szántóföldekről" szóló inventárium. 1723-ban a falusi iskola tanítója volt „Nemes Máréfalvi István Deák Uram". A hajdani római katolikus, felekezeti „iskolaház" épületét 1882-ben emelte a falu közössége. 2000-ben a helyi önkormányzat elvégezte az épület főjavítását. Az iskola fő épülete állami iskolaként épült l937-ben. 1996-ban Nyírő József, a nagy székely író nevét vette fel az iskola.

Az itt álló legrégebbi, 1858-ból származó faragott-festett székelykaput, a papi lak kapuját felújították, kitették rá a műemlék táblát. Felavatták a két világháborúban elesett máréfalviak emlékművét. Parkot alakítottak ki a kultúrház mellett: a millecentenárium tiszteletére 11 fenyőcsemetét ültettek, ide állították a jövendő kapumúzeum első darabját, egy 1882-ből származó kaput. Végül 2000 tavaszán, a kultúrház mellé, az óvoda épülete elé egy új kapu került. ezt régi motívumok felhasználásával, Kovács Piroska irányításával, a Polgármesteri Hivatal anyagi támogatásával fiatal faragók faragták-festették. Ennek üzenete: tovább él a kapuállító hagyomány Máréfalván. A székelykapu, mint a falu meghatározó szimbóluma ekkor került először-új jelentéssel – nyilvános térbe /…/ Központot kellett építeni, amely arca a falunak; központot, mely különbözővé teszi a hasonló falvak sorától; központot, ahol megállhatnak a turista buszok; központot, amelyben kiemelt helye van egy emblematikus tárgynak, a székelykapunak; központot, ahonnan a falu jövőjébe látni.